Üdvözöl a(z) Magyar Ford Focus Klub
Címlap  ·  Saját beállítások  ·  Letöltések  ·  Fórum 2021.09.18. 00:16:41 

  Főmenü
 Hírek, cikkek :
 Címlap
 Régebbi cikkek, írások
 Keresés

 Tagok :
 Új tagoknak
 Klubtagoknak (zártkörű)
 Tagok listája
 Saját beállítások
 Üzenetek

 Közösség :
 Fórum
 Észrevétel küldése
 Hasznos linkek
 Fotóalbum
 Online bolt
 Apróhirdetés
 Letöltések
 Rendszámkereső
 Userbar generátor

 Adatok :
 Klubtérkép
 Top 10

  Hirdetés

  Felhasználók
Üdvözlet, Vendég
Felhasználónév
Jelszó
(Regisztráció)
Felhasználók:
Legutóbbi: csapodaniel
Mai: 0
Tegnapi: 1
Összesen: 26275
Látogatók:
Vendégek: 462
Tagok: 1
Összesen: 463

Jelen lévő tagok:
01: Aschy


  Minden amit a DRL-ről tudni szeretnél
Írta: Lala
Info 2011. február 7-én lépett hatályba az az Európai Unióban 2008-ban megszavazott rendelet, amely az újonnan forgalomba helyezett, 3500 kg-ot meg nem haladó össztömegű gépjárművek kötelező, nappali kivilágításáról rendelkezik.
A törvény egy külön fényforrás meglétét írja elő, amely az előírt fényerővel kizárólag nappali viszonyok között működik, gyújtásráadásra aktivizálódik, és melynek kizárólagos célja a forgalomban résztvevő jármű kivilágítása – így biztosítva annak jóval messzebbről való észlelését a többi közlekedő számára.


EU előírással minden új autón kötelező tartozék a nappali menetfény, éppen ezért egyre többen szeretnének a használt autójukra is. Vannak azonban buktatók. Utólagosan, házi feladattal is megoldható az ún. DRL, azaz a nappali menetfény felszerelése, de vannak betartandó szabályok, illetve technikai nehézségek, ezért érdemes előtte tájékozódni, mielőtt hanyatt homlok elrohanunk a boltba DRL készletet venni.
okan tévesen gondolják, hogy a BMW kezdte a nappali menetfény őrületet, ugyanis az E39-es 5-ös sorozaton debütáló fénygyűrűk csak ötletes helyzetjelzők voltak. Kétségtelen azonban, hogy a müncheniek egyedi megoldása hatással volt az időközben kialakult trendre, és idén már Európai Uniós előírás, hogy minden újonnan bevezetett modellnek rendelkeznie kell nappali menetfénnyel, amely a motor beindítása - pontosabban már gyújtás - után önműködően azonnal működésbe lép.
A nappali menetfényt szolgáltató lámpatest lehet különálló egység (ahogyan például az új E-osztályos, W212-es kódjelű Mercedeseken láthatjuk), vagy elhelyezkedhet a már meglévő fényszórókon belül is. Utóbbi esetre szolgálnak példaként az A6-os Audik fényszóróinak alján megbúvó LED-csíkok, vagy a BMW-k fényszóróinak optikáit körülölelő, Angel-Eye névre keresztelt, világító gyűrűpárok – hogy a teljesség igénye nélkül, csak a legnagyobb gyártókat említsük. De egyszerűbb – és nem utolsó sorban olcsóbb – megoldásként szót érdemel a Volkswagenek távolsági fényszóróizzóinak csökkentett teljesítményen történő, e célú üzemeltetése is, amely egy plusz elektronikán kívül nem igényli újabb lámpatest kialakítását. Hasonlóan integrálták a fényt a Skoda Octaviákon is, ahol a ködfényszóróban került elhelyezésre egy külön izzó.

A mozgó járművek kivilágításának fontosságát hosszú évtizedekre visszanyúló, baleseti statisztikák támasztják alá, melynek eredményeként 1993. március 1-én Magyarországon is bevezették a tompított fényszóró használatának kötelezővé tételét minden olyan gépjárműre vonatkozóan, amely lakott területen kívüli főútvonalon, vagy éppen autóúton / autópályán halad.



Azonban a különböző tagországokban az Európai Unión belül is eltérő szabályozások vonatkoznak az autósokra a tompított használatát illetően, ezért emiatt is égető fontosságú volt egy egységes, biztonságot célzó rendelkezés létrehozása.




Ugyanakkor jogosan merül fel az a kérdés is, miért nem a tompított fényszóró használatát teszik egységesen kötelezővé egy ilyen horderejű kérdésben. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a válságból még csak alig kilábaló autóipar megerősödésének sem az egyre újabb, őket sújtó előírások kedveznek a leginkább. A válasz pedig – akármilyen hihetetlen is – a környezettudatosságban rejlik. Tudniillik a tompított fényszórók a velük együtt világító berendezésekkel együtt jelentős elektromos energiafelhasználást eredményeznek, amit egy 30-40 százalékos hatásfokú belsőégésű motor által hajtott, kb. 85%-os hatásfokú generátoron át a tüzelőanyag elégetéséből kell kinyerni. Számok tekintetében ez azt jelenti egy autó esetén, hogy a két tompított fényszórók – Xenon esetén – alsóhangon is, darabonként 35W-tal számolva már 70W-ot emésztenek, amihez hozzáadódnak a rendszámtáblát megvilágító (nappal láthatatlan) lámpák kb. 10 Watt erejéig, az első és hátsó helyzetjelzők 2x4W + minimum 2x5W = min. 18W-os igénnyel, valamint végezetül a műszerfal és az egyéb kezelőszervek megvilágításaira fordítandó, további lámpácskák, a maguk 20W-ra tehető teljesítményszükségletükkel. Ez 118 Watt, ami halogén fényszórójú autó esetén további 40-nel gyarapszik a két darab 55W-os halogén és 35W-os xenon fényforrások különbözetéből, ami átlagos autó esetén máris 158W-ot tesz ki. Viszont ehhez körülbelül 620W megtermeléséhez szükséges mennyiségű benzint, vagy gázolajat kell elégetni minden egyes másodpercben. Emlékeztetőül: 1LE = 735W.

Természetesen a láthatóság mindennél fontosabb, és az ezért felemésztődésbe menő energia messze nem mérhető össze egy idejében észre nem vett járművel való ütközésből adódó esetleges baleset következményeivel, azonban érdemes volt elgondolkodni azon, hogy mit nyújt a tompított nappal a befektetett energiáért és az általa okozott, többlet környezetterhelésért cserébe. Mivel a tompított lámpa éjszakai közlekedésre lett kitalálva, elsődleges feladata az előttünk lévő útburkolat megvilágítása oly módon, hogy a járművel szemben közlekedőket fényével ne zavarja. Itt pedig hoppá van! Ugyanis nappal autónk kivilágítására a tompított fényszóróból távozó, „káros”, megtört fénysugarakat használjuk csak fel, vagyis a fényszóró által kibocsátott fénynek csupán 1-2 százalékát. (Miközben az éjszakai útburkolatot megvilágító fénykéve világosban teljesen láthatatlan.)
Erre a problémára ad megoldást a február 7-étől kötelező fényforrás, amely megfelelő (de nem eltúlzott) erősségű fényével a közlekedés szempontjából kritikus helyeket célozza – ám töredék teljesítményfelvétel mellett teremti meg a biztonságos közlekedés feltételeit.

Egy LED-es menetjelző lámpa például alig fogyaszt 10-15W-ot a példában említett halogén fényszóróval szerelt autó 158W-ot emésztő világítórendszerével szemben. Ez pedig egyben azt is jelenti a kötelező nappali menetjelző fényre vonatkozó előírás megjelenésével, hogy a közúti közlekedés biztonságának növelése a légkört szennyező károsanyag-kibocsátás csökkentésével együtt következik be. Zárógondolatként csak annyit jegyeznék meg, hogy noha egyetlen autó esetében jelentéktelennek tűnhet az energiakülönbség és a belőle származó környezetterhelésben jelentkező megtakarítás, azonban a napjainkra több mint 277 millió személyautót és mikrobuszt számláló európai uniós személygépjármű állomány esetében már igen jelentős kibocsátási értékek adódnak egy 10 éves átlagos járműélettartamot felölelő periódus alatt.


További előnye a menetjelzők beépítésének a mára már elterjedt, gyári automata fényszórók használhatóságának megteremtése is. Eddig hiába tudta az autónk az automata fényszóróvezérlést, az csak a sötétre vonatkozott. Automata állásba tekerve a fényszóró kapcsolót az meghatározott fénymennyiség alatt, automatán bekapcsolta a tompított fényt, de fogalma sem volt, -honnan is lett volna-, hogy városban, vagy azon kívül haladunk-e. Így ez hazánkban, és sok európai államban feleslegessé tette az automata fényszóróvezérlést. Ez eddig csupán apró de felesleges kényelmi szolgáltatás volt, de mostantól elég a fényszóró kapcsolóját automata állásba fordítanunk és menet közben vagy a menetjelző, vagy pedig a tompított fényünk világítani fog. Parkoláskor sem lesz gondunk a rendszerre, ugyanis azt továbbra is automata üzemmódban hagyva a gyújtás levételekor kikapcsol minden külső világítást és egy csepp áramot sem fogyaszt feleslegesen.





A biztonságra gyakorolt közvetlen hatásuk jelentős. Szép nyári napon, a kietlen rónaságon kocsikázva is jóval később veszünk észre egy velünk szemben kivilágítatlanul közlekedő autót, mint egy kivilágítottat. A helyzet sokkal drámaibb fasor mellett haladva, ahol napsütésben a fény-árnyék határok akár méterenként is válthatják egymást, fárasztva ezzel szemünket, és összemosva a háttérrel a szembe jövőket. A tényleges látótávolság –ami itt észlelési távolságot takar- akár 100méterre is csökkenhet! Brutális! Ködben ilyen látótávolság mellett, már sokan nem autóznak, -jól is teszik-. Nyáron, napsütésben ki gondol erre? Egy előzés eldöntésekor pedig tudnunk kell, érzékeink külső hatásra néha megcsalnak minket. Olyan ez, mint Vasarely méltán világhírű képei.
Sokan utólagosan, akár otthoni szereléssel barkácsolnak ilyen, szaknyelven Daytime Running Lights (DRL) világítást, és figyelmen kívül hagyják a szabályokat. Ezzel teret adnak a rend éber őreinek ahhoz, hogy egy közúti ellenőrzés keretében kellemetlen kérdéseket tegyenek fel az óvatlan tulajdonosnak.
Az utólagosan beépíthető rendszerek közül is érdemesebb a LED-eseket választani. Formájuk nem oly szerteágazó, mint gyári beépítésű testvéreiké, de a kör és a téglalap itt is megtalálható. Nem összekeverendőek, a beltéri alkalmazásra kifejlesztett LED-füzérekkel, amelyek menetjelzőkénti, sőt külső fényforráskénti alkalmazása is tilos!



A hatályos EU előírás szerint ilyen világítóeszközt minimum 25, maximum 150 cm magasan lehet elhelyezni, és a két lámpa között legalább 60 centiméteres távolságot kötelező tartani - ellenkező esetben a műszaki vizsgán kifogásolhatják a megoldást. Ugyancsak előírás, hogy a ködlámpa, a tompított vagy a távolsági fényszóró bekapcsolásakor a nappali menetfénynek vagy ki kell kapcsolnia, vagy halványabban kell világítania.


Jelenleg kétféle kategóriát különböztetünk meg. Az egyik az úgynevezett dekorációs gyöngysor, amely azonban illegális, mert nem rendelkezik E minősítéssel, és emiatt a vizsgán előszeretettel (és jogosan) kötnek bele. A másik a bevizsgált DRL készlet, amelyen megtalálható a karikába tett E betű, valamint az "RL" jelzés is. Mivel, egyre nagyobb az érdeklődés ezen eszközök iránt, így a már most elég széles a termékkínálat, az egyszerű, csíkszerű világítótestektől a komolyabb elektronikával ellátott DRL szettek is kaphatóak, amelyek esztétikus elhelyezése sokszor nehézséget okoz a formatervezett karosszérián - szerelésnél bevett gyakorlat a ködlámpa körüli rész, vagy a hűtőrács alja. A "noname" termékek az 5-12 ezer forintos ársávban mozognak, viszonylag tág minőségi szórással, így ne lepődjünk meg azon, ha a vezetékek sarui leesnek, netán a rosszul szigetelt lámpatestek beáznak. Elegánsabb megoldásokat kínálnak a speciális, lámpákra szakosodott márkák, mint a Hella vagy a Philips, de az esztétikának ára van - 35-50 ezer forintos összegekre lehet számítani.
Beszerelésnél kapcsolási rajz nélkül nem sokra megy az amatőr otthoni barkácsoló, és adódhatnak egyéb technikai meglepetések. Megeshet (elsősorban a nem LED technológiás eszközöknél), hogy a helyzetjelzőre kötött DRL megzavarja a hibakereső áramkört, és ilyenkor kétféle probléma is adódhat: vagy be sem kapcsol a helyzetjelző, vagy tévesen izzóhibát jelez a rendszer.

Nézzük meg a jogszabályi hátteret:

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 87. számú előírása — Egységes rendelkezések gépjárművek nappali menetjelző lámpáinak jóváhagyásáról: (Kivonatos ismertetés)

1. ALKALMAZÁSI KÖR
Az előírás az L, M, N és T kategóriájú járművek [1] nappali menetjelző lámpáira vonatkozik.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen előírás alkalmazásában:
2.1. "Nappali menetjelző lámpa": menetirányba néző olyan lámpa, amely arra szolgál, hogy a haladó járművet nappal jobban láthatóvá tegye.
5.1.5. Minden olyan lámpán, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a fenti 4.4. szakaszban megadott helyen fel kell tüntetni az alábbi 5.2. és 5.3. szakaszban leírt jelölést.
5.1.6. Az 5.2. szakaszban említett jelölésnek és jeleknek eltávolíthatatlannak és jól olvashatónak kell lenniük az után is, hogy a lámpát a járműbe beépítették.
5.2. A jóváhagyási jel felépítése
A jóváhagyási jelnek a következőket kell tartalmaznia:
5.2.1. a nemzetközi jóváhagyási jel, amely a következőkből áll:
5.2.1.1. egy kör, benne az "E" betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma [2];
5.2.1.2. a jóváhagyási szám;
5.2.2. az "RL" kiegészítő jel;
6. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
6.1. Mindegyik lámpának meg kell felelnie az alábbi szakaszokban előírt követelményeknek.
6.2. A nappali menetjelző lámpákat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a szokásos használat mellett fellépő rezgések ellenére kielégítően ellássák feladatukat, és megőrizzék ezen előírás szerinti jellemzőiket.
7. FÉNYERŐ
7.1. Az egyes lámpák által kibocsátott fény erejének legalább 400 cd-nak kell lennie a vonatkoztatási tengely mentén.
7.2.2. egyik olyan irányból se haladja meg az 1200 cd-t, ahonnan a lámpa látható.
8. LÁTSZÓLAGOS FELÜLET
A látszólagos felület mérete a lámpa vonatkoztatási tengelyének irányából nézve nem lehet 25 cm2-nél kisebb, illetve 200 cm2-nél nagyobb.
9. A KIBOCSÁTOTT FÉNY SZÍNE
A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie. A mérést az alábbi 10. szakaszban előírt feltételek mellett kell elvégezni.



6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről
  A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel és a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
A nappali menetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
  55/A. § (1) A gépkocsit fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával.
  (2) A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.
A nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek
  55/B. § (1) A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni.
  (2) A nappali menetjelző lámpákat a gépkocsin a következőképpen kell elhelyezni:
  a) az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 1,50 méternél távolabb nem lehet;
  b) az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek, azonban az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1,3 métert, a belső szélek közötti legkisebb távolság 0,40 méterre csökkenthető.
  (3) A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására kész állapotában van, de - kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet - automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet
a közúti közlekedés szabályairól
 
 A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
  A közúti közlekedés szabályait - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - a következők szerint állapítjuk meg:
II. fejezet
A járművek kivilágítása
A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása
  44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
  (2) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.
  (3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni - fényjelzés kivételével - csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata
  a) másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét elvakíthatja,
  b) a másik jármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármű vezetőjét elvakíthatja,
  c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja.
  (4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
  (5) Keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad.
  (6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.
  (7) A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
  (8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

Ezek után nézzük meg a beépítést:

A lámpa helyének tervezésekor figyelemmel kell lennünk a sajátos vetítési képre is ami szúrófény szerű, ezért a lámpa átvilágított felülete merőleges kell, hogy legyen a haladási irányra. Máskülönben, az autótól eltávolodva már alig látszanának, s a kívánt „látszani” hatás elmaradna. Ezek fényében bölcsen mérlegeljünk vásárláskor, minél hosszabb egy menetjelző, annál nehezebb lesz szabályos helyet találni számára, s minél modernebb az autónk, annál kevesebb, a haladási irányra merőleges felület található az orrán. Tehát a legkönnyebb helyet találni a kör alakúaknak, rögzíteni pedig talán a téglatesteket lehet jobban.


A készlet megvásárlása előtt meg kell tervezni hová és milyen alakú lámpát szeretnénk beépíteni. Mi magunk akarjuk bekötni, vagy olyat terveztünk, ami DRL elektronikával eleve rendelkezik. Nagyon sokféle minőségű és fényerejű lámpát lehet beszerezni, de a legfontosabb, hogy el legyen látva jóváhagyási jellel, vagyis hivatalosan beépíthető legyen. A tervezésnél a kötelező méreteket is figyelembe kell vennünk, hogy közúti ellenőrzéskor és műszaki vizsgán ne legyen az örömből üröm.

Ha megvan a készlet, akkor nekiláthatunk a beépítésnek. Először a lámpák helyét kell megkeresni. Én a lökhárító alsó nyílását választottam, mivel itt minden méret megfelel. A Focus II.-nél nagyon oda kell figyelni a szett fizikai méreteire, mivel ha túl hosszú a lámpa nem biztosítható közötte a kötelező 60 cm. Nagyjából maximum 120 mm-es méretű lámpapár helyezhető el szabályosan a téglalap alakúakból. Be lehet építeni a ködlámpa helyére is, ha valakinek nincs a ködösre szüksége.
Célszerű olyan szettet venni, amiben van DRL elektronika, de ez utólag is megvehető a lámpákhoz. Ennek lényege, hogy a motor beindításakor automatikusan felkapcsolja a DRL-eket, és tompítottra kapcsoláskor pedig kikapcsolja. Én a magyar 6/1990-es jogszabály miatt nem javaslom azt a fajtát, amely elhalványodik, mivel ebbe bele tudnak kötni.
A DRL elektronika helyettesíthető relék beépítésével is, de azért ehhez némi autóvillamossági ismeret nem árt.

A szerelés után célszerű egy kétoldalas kinyomtatott dokumentumot az autóban tartani, ha az ellenőrzéskor kérdés merül fel, akkor jó segítséget nyújt.

Mellékelek itt a linken egy kétoldalas doc file-t, amit érdemes az autóban tartani.

További képek:






Források:

www.autonavigator.hu
www.decens.hu
www.testcar.hu
www.autoalkatreszfutar.com
Hivatalos Magyar és Európai jogszabályok


Kiegészítés:

Sokunknál felmerült, hogy ha már van xenon vagy DRL jó lenne a sárgásan világító w5w helyzetjelző helyére fehér LED-et tenni. A rendelet nem határozza meg a fényforrást, csak a színt, így elviekben ennek semmi akadálya nincsen.


 
 
  Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Info
· Írta: Lala


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Info:
Minden, amit a Focus II-rol tudni akartál


  Cikk értékelése
Átlagolt érték: 5
Szavazat: 1


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


  Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

BarkácsInfo

"Minden amit a DRL-ről tudni szeretnél" | Belépés/Regisztráció | 12 Megjegyzés | Vita keresése
Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj!

Re: Minden amit a DRL-ről tudni szeretnél (Értékelés: 1)
Szerző: palotas Dátum: 2011. május 20. péntek, 21:18
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Már én is sokat gondolkodtam rajta, hogy megcsinálom. Csak ugye ahogy te is írtad, sok a bowli, amit miatt a rendőrök szeretnek kötekedni... Félek, hogy egy szabályosan bekötött és működő DRL miatt is csesztetni fognak. Amúgy nagyon frankó a leírás. Köszi



Re: Minden amit a DRL-ről tudni szeretnél (Értékelés: 1)
Szerző: fefe1968 Dátum: 2011. május 22. vasárnap, 21:09
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése) http://www.fordfocus.hu/modules.php?set_albumName=fefe1968-albuma&op=modload&name=gallery&file=index&include=view_album.php
Tartalmas és hiánypótló a cikk! Még a téli hónapokban kezdtem oknyomozásba, próbáltam autójogászt, kütyüdokit stb. a neten megszólítani, de még a hivatottak sem tudtak informálni! Sem a lámpaforgalmazók, sem a gépjármű vizsgaállomások nem adtak választ, vagy éppen egyértelműen szabálytalannak minősítették (lepo01.hu vizsgaállomás, akiknek ezúton is gratulálok)! Aztán idővel sikerült ráakadnom a KÖHÉM rendeletre, ami egyértelműen állástfoglalt és engedélyezte, megszabta a beszerelés feltételeit. A hosszúkás, téglatest forma valóban csak azon az egy helyen szerelhető fel szabályosan, ahova a cikk író helyezte. Nekem viszont gyárilag nem volt ködlámpám és adta magát a hely, hogy annak a helyére építsem be. Vörös Ferenc fórum társunk meg is valósította és bemutatta ezt a megoldást itt, a DRL-el foglalkozó topikban. Ugyanezt alkalmaztam én is. A köralakú, megfelelő engedélyekkel ellátott fényforrás tökéletesen illeszkedik a ködlámpa helyére!



Re: Minden amit a DRL-ről tudni szeretnél (Értékelés: 1)
Szerző: G_B Dátum: 2011. május 20. péntek, 09:14
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
engem érdekel a DRL, általában városban is tompítottal mászkálok, de a sok rövid használat miatt az izzónak sem tesz túl jót, így a DRL talán jobb megoldás lenne. örülök, hogy nem kellett más honlapokon keresgélnem, jó cikk ;)



Re: Minden amit a DRL-ről tudni szeretnél (Értékelés: 1)
Szerző: Croaton Dátum: 2011. május 23. hétfő, 13:26
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
http://totalcar.hu/tanacsok/kutyudoktor/2011/05/17/ledes_menetfenyt_szeretnek_szerelni_a_kocsimra/ "ha a soron következő műszaki vizsgán ilyen lámpával (DRL) van felszerelve az autó és az nem gyári akkor sajnos a Nemzeti Közlekedési Hatóság nem engedélyezi a műszaki vizsgát, így az autó addig míg ezt az engedély nélküli átalakítást nem szünteti meg a tulajdonos addig a forgalomból kivonást hivatalból eszközöli." - ezt az okosságot mondta a lepo01.hu vizsgaállomás. Ezek dilettáns hülyék? :) Szerintük nem lehet utólagosan felrakni a DRL-t? :O Mikor itt van az R87-es rendeletben, hogyan kell? LOL...



Re: Minden amit a DRL-ről tudni szeretnél (Értékelés: 1)
Szerző: vzozo Dátum: 2011. május 27. péntek, 20:53
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Ma jött meg a Philips DRL szettem. Ha minden jól megy vasárnap bekerül. Szerintem oda ahová Lajos is rakta, az a legegyszerűbb.



Oldalkészítés: 0.13 másodperc